|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Fodor Katalin 2001. április 12.Új magyar kiadvány látott napvilágot, a Szóház (civil információs havilap, Dés, március). Az új lap hírül adta, hogy Désen és környékén pezsgő közösségi és kulturális tevékenység zajlik /táncház, cserkészet, népfőiskola, könyvbemutatók, szavalóverseny, színjátszás, rovásírás-verseny/. V. évfolyamánál tart a Források ("A Borszékért Alapítvány közérdekű lapja", februári szám). A mostani szám kultúrtörténeti összeállítást és viccválogatást közölt. Hírhordó (az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele, márciusi szám) - a lapszám címeiből: Tudomány kettős kötésben (Marx György írása irodalom, kultúra egyetemes és nemzeti jellegének "vitájáról"), Anyanyelvünk becsülete a tankönyvekben (Kósa András), beszámolók kulturális vetélkedőkről. Moldvai Magyarság (a moldvai csángók lapja, februári szám) - a lapszám közölte a Mária-himnusz szövegét, a moldvai csángókra vonatkozó részletet - magyarul és románul - Dimitrie Cantemir Descrierea Moldovei (Moldva leírása) című 1714-es művéből, Sylvester Lajos beszélgetését Nyisztor Tinka néprajzkutatóval (Mindig tudtam, hogy magyar vagyok), akinek - a beszélgetés kiegészítéseként - A magyar táplálkozáskultúra változásai Moldvában c. tanulmányát is közölték. A moldvai katolikusok egyházi szertartásrendje 1642-ből (Benda Kálmán), A moldvai csángók származása és neve (dr. Veress Endre), A csángók identitásproblémájának nyelvi és nyelven kívüli okai (dr. Fodor Katalin), A moldvai csángók öltözete - A női öltözet (dr. Nagy Jenő). /Szonda Szabolcs: Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./2006. szeptember 9.Nagyenyeden elég nehéz könyvhöz jutni, főleg jó könyvhöz. A Tulipán boltban működik egy kis könyvsarok. A Bethlen Gábor Kollégiumban Lőrincz Ildikó és Fodor Katalin tanárnők időszakosan könyvárusítást rendeztek. Szeptember 8-án fedél alá került a tanárnők vállalkozása és Nagyenyed főterén megnyílt az Exlibris könyvesbolt. /Dvorácsek Ágoston: Fedél került a könyvesbolt fölé. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./2008. január 24.Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban is megünnepelték a magyar kultúra napját, a műsort Fodor Katalin magyar tanárnő állította össze. Kónya Tibor iskolalelkész Wass Albertről beszélt. /Bakó Botond: Nagyenyeden is ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./2008. március 1.Vásárol-e még az átlagember szépirodalmat, szakkönyvet, s ha igen, hol, mennyit költ évente betűre? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a riportban. Amikor 1991-ben megnyitották Aradon a Tulipán könyvesboltot, az emberek sorban álltak, emlékezett vissza Ujj János. A rendszerváltást követően a magyarság ki volt éhezve a könyvekre. A hatalmas infláció mindent megváltoztatott. Az aradi Tulipán tapasztalata szerint egy, a középgenerációból, idősebbekből álló törzsvásárlói kör mindig megmaradt. A ponyvairodalom hatására a sláger most Danielle Steel, Harry Potter vagy a magyar Leslie L. Lawrence, de rendszeres vásárlói vannak a szerelmes füzeteknek, sorozatoknak is. A diákok szinte kizárólag a kötelező házi olvasmányokért jönnek. Nyáron, amikor hazajönnek látogatóba az elszármazott aradiak, akkor mindent megvesznek, ami a várossal kapcsolatos. A Tulipánon kívül Aradon magyar könyv csak a Jelen Ház boltjában és a Selgros hipermarketben kapható. Az Arad Megyei Könyvtár minden évben kap keretet magyar könyvek vásárlására. A könyvtárba 2007-ben 6508 olvasó iratkozott be, ebből több mint hét százalék volt magyar. Temesvár legnagyobb könyvesboltja, a Mihai Eminescu mindig forgalmazott magyar könyveket. Ma is van magyar olvasnivaló a boltban, de visszaszorultak a könyvesbolt hátsó részébe. A magyar könyveket a német és az angol nyelvű kötetekkel egy szekrényben tartják. Az egyetlen temesvári magyar könyvesbolt a Mária téri Libris. Kizárólag a magyar könyvek eladásából nem élne meg a bolt. A forgalmunknak mintegy 40%-át jelentik a könyvek, a többi hangkazetta, CD, DVD, de kozmetikumokat és mosószert is árusítanak, tájékoztatott Makkai Zoltán. Az erdélyi magyar szerzők listáját Wass Albert vezeti. A magyar és a külföldi klasszikusokra mindig van igény. Helyi írók, költők, helytörténészek munkái iránt is van érdeklődés. A Temes Megyei Könyvtárban a magyar könyvek iránt az érdeklődés igen csekély. A könyvállomány elavult, zömmel az 1950–1989-es időszakban Romániában kiadott magyar könyvekből áll. 2004-ben a könyvtár vezetősége úgy döntött, hogy a magyar könyvek egy részét átadja Temes megyei magyarlakta településeken működő kölcsönkönyvtáraknak, hátha ott több hasznukat veszik. Csőke Ildikó, a Temes Megyei Könyvtár dokumentációs részlegének könyvtárosa arról számolt be, hogy nagy mennyiségű, 1800–1950 között kiadott régi magyar könyv birtokában vannak. Ezek között számos értékes kötet, könyvritkaság is van. Igen keresettek dr. Borovszky Samu híres monográfiái, elsősorban a Temesvárról, illetve Temes és Torontál vármegyékről szóló kötetek, a régi, 1918 előtt kiadott statisztikai évkönyvek. A Temes Megyei Könyvtárban a régi könyvek és újságok több mint háromnegyed része hozzáférhetetlen, egy rónáci iskolában vannak felhalmozva, dobozokban, egymás hegyén-hátán. Hunyad megyében, Déván kiszorultak a könyvesboltok a város központjából. Néhány cég a külvárosba menekült és kifestő könyveket meg szótárakat árul, a nagyobbak a bevásárlóközpontokban találhatók. Déva esete nem egyedi. Kósa R. Géza, az Erdélyi Magyar Könyvklub (EMK) megbízott igazgatója szerint a jelenség egész Erdélyre (Romániára) jellemző. Az EMK-nak, a legnagyobb és legismertebb erdélyi magyar könyvforgalmazónak ebben a régióban összesen egy partnerkönyvesboltja van, az aradi Tulipán. Fehér és Hunyad megyében már állandó könyvterjesztőjük sincs. Az EMK indította be a postai, sőt ma már online könyvrendelést. Az évek folyamán 2683 személy vált a könyvklub tagjává az öt megyében. Legtöbben Arad megyében, ahol jelenleg 1112 klubtagot tartanak számon. Temes és Fehér megyében már csak fele ennyit, Hunyad megyében 336 tagot, Krassó-Szörényben pedig összesen 21 személy rendelt magyar könyvet az utóbbi években. A Hunyad Megyei Könyvtár magyar részlegén 400-450-re tehető évente a magyar olvasók száma – jelezte László Anna könyvtáros. Új, azaz 1990 után kiadott magyar könyv összesen száz darab található a Hunyad Megyei Könyvtár dévai fiókjának állományában. Legutóbb 2005-ben sikerült néhány új kiadású szépirodalmi kötetet, valamint a Magyar Irodalom és Nyelv Nagylexikonát megvásároltatni a könyvtár vezetőségével. A magyar könyvek számát ezenkívül néhány hazai és anyaországi adomány gyarapította. Legalább 500 magyar könyv került az utóbbi egy-két évben a megyei könyvtár polcaira a helybeli idős emberek adományaiból. Fehér megyében, Gyulafehérváron a városközpontban nincs könyvüzlet, fenn a várban is a Humanitas egyedül árválkodik, ajtaján vastag betűk hirdetik, hogy zárva van. Nagyenyeden sem különb a helyzet, egyedül a Tulipán bolt forgalmazott anyanyelvű könyveket, de nem nagy választékban. Akadt két bátor vállalkozó Nagyenyeden, mindketten kollégiumi tanárok, Fodor Katalin és Lőrincz Ildikó, akik két évvel ezelőtt nyitották meg könyvesboltjukat. A vevők kedvük szerint válogathatnak szépirodalmi, egészségügyi, tudományos vagy szakkönyvek között. Az enyedi felnőttek kedvenc írói közé tartoznak Wass Albert, Márai Sándor, Vámos Miklós, de előszeretettel olvassák Reményik verseit is. A megyei és a városi könyvtárakban elenyésző a magyar könyvek száma. /Irházi János, Pataki Zoltán, Gáspár-Barra Réka, Szakács Bálint: Könyvvásárlási szokások. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./2014. december 8.Táncolnak és „színdarabolnak” Vacsárcsiban a fiatalokKözel húsz előadással örvendeztette meg hároméves fennállása alatt a helyi közönséget a csíkvacsárcsi Cserevirág Ifjúsági Színjátszó Csoport. Most a karácsonyi előadásukra készülnek. 2011 decemberében alakult Csíkvacsárcsiban a Cserevirág tánccsoport, ebből a csoportból szoktak kikerülni a színjátszók is. „Mikor kire illik az adott szerep, vagy mikor kinek van ideje, az vállalja el. Nagyon kevés az idő, mindenki siet, mindenkinek sok a tanulnivalója, és az iskolai megterhelésen kívül ez még plusz feladat. Most dolgozatra készüljön, vagy az esti próbára tanulja a színdarabot? Ebben a szülők is partnerek kell legyenek, hogy a gyereket elengedjék, s ha véletlenül másnap rossz jegyet kap, ne mondják, hogy megmondtam, színjátszás helyett tanulj. Megesik ilyen is. De szerencsére a szülők is partnerek” – mutatott rá Bíró Mária, a csoport lelkes vezetője, amikor egyik este próba közben meglátogattuk őket. Egyszerű, rövid, könnyű nyelvezetű, kevés díszletet igénylő darabokat adtak elő az utóbbi időben a vacsárcsi színjátszók. A helyi közönségük lelkes, nem is nagyon mentek máshová fellépni, mert úgy vélik, épp az a vonzó, hogy a néző látja a szomszédját vagy a lányát a színpadon. „Vacsárcsiban régebb is működött színjátszó csoport, az akkori tagok ma már házasemberek. Akkor olyan három-négy felvonásos színdarabokat adtunk elő, mint a Nagymama, A falu rossza, A kispüspök, Karikagyűrű, A kutyaszorító. Egy kolléganővel ketten tanítottuk be. Utána volt egy rövid megszakítás, de különböző eseményekre, mint farsang, anyák napja, idősek napja, karácsony, szülői bál, mindig készültünk valamivel. Most már nincs idő háromfelvonásos darabokat betanulni. Bár az álmaink között szerepel, hogy egyszer nekifogunk, és ha a fiatalok lelkesek és jönnek, akkor sikerülni fog” – fejezte ki reményeit a vezető. A fiatalok elmondták, bár előfordul, hogy előadás alatt a nagy izgalomban bakiznak a színpadon, utána mindig jókat derülnek rajta és szép emlékként megmarad. A szereplők nemcsak „színdarabolnak”, hanem az előadások végén egy-két táncot is bemutatnak a közönségnek. Zenészük is van, a helyi tanító, Kovácsi István szokott gitározni, hegedülni az előadások alatt, Fodor Zoltán pedig a csoport pénzügyeit egyengeti. A legfiatalabb tag 14, a legidősebb 34 éves. Minden évben közös kirándulást is szerveznek, amely még jobban összekovácsolja a társaságot. A csoport tagjai: Bíró Mária, Szőcs Noémi, Tamés Adél, Kósa Endre, Kósa Andrea, Antal Csaba, Kósa Kovács Emőke, András István, Neascui Csongor, Kósa Kovács Marika, Kémenes Rita, Erős Fodor Katalin, Miklós Emőke, Fábián Hunor, Péter István, Márton Alpár, Burján Hunor, Bodó Alpár, György Andrea, Márton Melánia, András Tünde, Sárig Vilmos, Kémenes Réka, Fodor Zsuzsa, Kósa Zsolt, Bíró Gellért, Csutak Renáta. Péter Beáta | Székelyhon.ro 2015. szeptember 22.Irodalomóra a Duna-házban: egy másik József AttilaTakaró Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár előadása a Duna-ház második őszi rendezvényén ezúttal is népes közönséget vonzott. A már megszokott hallgatóság mellett először voltak jelen a Bethlen Kollégium diákjai, (XI. és XII. osztályosok), akik Fodor Katalin és Gáspár Katalin magyartanárok vezetésével érkeztek Torockóra. Az irodalomtörténész József Attiláról értekezett, előadásában elhangzott: azok számára, akik a kommunizmus idején jártak iskolába, a költőről hamis képet állítottak be, sokaknak csak az él a tudatában, ami a proletár költőről szól. Az előadó elárulta, hogy benne a fordulatot a költővel szembeni viszonyulásban a Rorschach-teszt (a személyiségvizsgáló úgynevezett tintafolt teszt) indította el, amit a költő töltött ki, de befejezetlen maradt, és jóval a költő halála után fedezték fel. A szakértők vizsgálata egyértelművé tette, hogy József Attila nem tudathasadásban szenvedett, hanem egy személyiségzavart okozó depressziós betegségben. Az előadó ennek a tudatában közelített a zseniális költő életéhez, aki a szerelemben keresne menedéket, de úgy érzi, hogy ő az, aki szeret, de nem szereti viszont senki. Az ambivalencia következtében élet és halál peremén egyensúlyozott. BAKÓ BOTOND Szabadság (Kolozsvár) 2017. december 23.Karácsonyvárás NagyenyedenA kereszténység második legnagyobb ünnepe (húsvét után) ma már szabad örömnapokat jelent a legtöbb családban. Nagyenyed lakossága is a készülődés időszakát éli, ennek látható nyomai vannak a város terein és intézményeiben. A gyerekek, fiatalok ügyes lábakkal jól gyakorolható kikapcsolódási lehetősége a korcsolyázás. A helyi tanács által üzemeltetett korcsolyapálya már napokkal ezelőtt elkészült a városközpont közelében található kis park mögött. Hamar akadtak csúszkálni vágyó fiatalok is. A kisiskolás Zudor Mezei András szerint nagyon jó a pálya, és ő többször is el fog jönni korizni. A zenei kíséret is jó, nem túl hangos. Korcsolyát is lehet kölcsönözni záros határidőre öt lejért, a belépti díj pedig szintén annyiba kerül. A pálya január végéig üzemel. A havat és a téli hideget hiányolják a városlakók, mert szeretnének havas karácsonyt. A néphiedelem szerint amennyiben nincs hó és hideg karácsonykor, húsvétkor hideg lesz és havazni fog. A javíthatatlan optimisták szerint viszont az a jó, hogy karácsonykor már egy „kakaslépéssel” megnyúlik a nagyon összeszorult nappal. A Bethlen-kollégiumban is vakációs és karácsonyváró a hangulat. Sok vidéki bentlakó tanuló már hazakészül az ünnepekre, de a karácsonyi ünnepi műsorokon még szívesen részt vesznek a szülőkkel és tanáraikkal együtt. A műsorokat a különböző tagozatok (elemi, általános és líceumi) külön-külön szervezték, a legnépszerűbb a líceumi műsor volt, amit a hagyományoknak megfelelően a tagozatkezdő osztályok, ezúttal a három kilencedik mutatott be. Színdarabbal indult az előadássorozat Fodor Katalin tanárnő rendezésében, majd következett a kilencedikesek karácsonyi műsora (Lázár Emőke tanár irányításával), amelynek fénypontja az újraalakult kórus fellépése volt Szabó Zsombor zanetanár vezetésével. A vegyeskórus ezúttal is nagyszerű programmal rukkolt elő, kánonban előadott műsorát vastaps követte. Végül felolvasták az osztályok anyagi hozzájárulását, amit a református iskolák és az ukrajnai magyar közösség támogatására szántak. Szőcs Ildikó igazgató így fogalmazta meg a nap tanulságát: karácsonykor fogjuk meg egymás kezét, mert mindnyájan a „nagycsaládban” egymáshoz tartozunk. Bakó Botond / Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
